A 5 leggyakoribb hivatkozási hiba, amin elúszhat a jegyed
A szakdolgozat bírálatakor az első dolog, amit a konzulens és a bíráló megnéz (még mielőtt elolvasnák a bevezetést), az az irodalomjegyzék és a szövegközi hivatkozások. Közgazdászként a precizitás alapkövetelmény: egy rossz hivatkozás nemcsak pontlevonást, hanem súlyos esetben plágiumgyanút is jelenthet.
Íme az az 5 hiba, amit a leggyakrabban látok, és amit neked mindenképpen el kell kerülnöd:
1. A "szellemidézés", vagyis a hiányzó forrásmegjelölés
Sok hallgató hiszi azt, hogy ha átfogalmaz (parafrazál) egy szöveget, akkor már nem kell hivatkoznia. Ez tévedés!
A szabály: Ha a gondolat nem a sajátod, akkor is kell a hivatkozás (Szerző, évszám), ha egyetlen szót sem másoltál át szó szerint.
A hiba: Egész bekezdések állnak forrás nélkül, mintha a hallgató saját kutatási eredményei lennének.
2. Formai következetlenség (A "mixelt" stílus)
Az egyik fejezetben lábjegyzetet használsz, a másikban a szövegközi (Szerző, évszám) stílust? Ez a bíráló szemében a nemtörődömség jele.
A megoldás: Válaszd ki az egyetemed által előírt stílust (pl. APA, Harvard vagy lábjegyzetes), és maradj hű hozzá az első oldaltól az utolsóig. Ellenőrizd a pontok, vesszők és dőlt betűk helyét is!
3. "Szigetek" a szövegben
Gyakori hiba, hogy a hallgató a bekezdés végére odaírja a forrást, de nem egyértelmű, hogy az csak az utolsó mondatra vonatkozik, vagy az egész bekezdésre.
Tipp: Használj bevezető fordulatokat! "Kovács (2023) szerint..." vagy "A nemzetközi szakirodalom egyetért abban, hogy... (Smith, 2022; Taylor, 2024)."
4. Másodlagos hivatkozások túlzott használata
Ezt hívják "hivatkozás a hivatkozásban" hibának (pl. Kovács, 2010, idézi Szabó, 2022).
Miért baj? Azt sugallja, hogy lusta voltál megkeresni az eredeti forrást. Törekedj arra, hogy mindig az eredeti (elsődleges) művet olvasd el és idézd! Ha egy fontos elméletet említesz, ne egy tankönyvből hivatkozz rá másodkézből.
5. Az internetes források szakszerűtlen kezelése
A "www.index.hu" vagy a "Wikipedia" nem tudományos forrás.
Helyes eljárás: Ha online forrást használsz (pl. egy KSH jelentést), nem elég a link. Meg kell adni a szerzőt (vagy szervezetet), a címét, a teljes URL-t és a letöltés dátumát is.
Miért érdemes erre figyelni?
A precíz hivatkozás a te pajzsod. Ha a védésen megkérdezik, honnan vettél egy adatot, és te rá tudsz mutatni a pontos forrásra, azzal professzionalizmust sugárzol.
Rémálmaid vannak a hivatkozásoktól? Nem tudod, hova kell tenni a pontot az APA stílusban? A SzakdogaMentor "Formai szerkesztés" szolgáltatása keretében átnézem és javítom a teljes hivatkozásrendszeredet az egyetemi útmutatód alapján, hogy ne ezen múljon a sikered!